Simonka-féle Calendula-terv létezik. Csak még nem nagyon látta senki!!!

A költségvetési csalással gyanúsított Simonka György kezdeményezésére 2016-ban alakult meg a Dél-Békés Jövőéért Szövetség. A harmincegy alapító többsége a térséghez tartozó önkormányzat volt – annak ellenére is, hogy tagdíjat kellett fizetniük. A szövetségben azt tűzték ki célul, hogy a mostoha sorsú dél-békési térségnek kidolgoznak egy komplex fejlesztési koncepciót. Ezt Calendulának nevezték el a körömvirág után. Azért így – indokolta egy korábbi interjújában Simonka –, mert reményeik szerint a terv Dél-Békés ezer sebét gyógyítja majd. A parlamenti képviselő végigrodeózta a vidéket és a teljes megyei sajtót a terv ötletével, gyakorta beszámolt a koncepcióról, amely állítása szerint 2016 nyarára el is készült.


A tervvel talán csak egy baj volt: nemigen látták az emberek. A térség központjának számító Orosházán az ellenzékben lévő szocialisták egyik önkormányzati képviselője, Füvesi Sándor tavaly februárban a testületi ülésen kérte meg a fideszes Dávid Zoltán polgármestert, hogy adjon egy példányt a Calendula-tervből. A képviselőt azért is érdekelte a terv, mert az orosházi önkormányzat szintén tagja a szövetségnek, és addig 1,5 millió forint tagdíjat fizetett, így kíváncsi volt, mit kapnak a pénzükért. A szocialista politikus azonban hivatalos úton nem kapta meg a tervet. Emiatt panasszal élt a kormányhivatalnál. A hivatal nyomására végül Orosháza betekintést engedélyezett, ám a szocialista képviselő szerint csak egy majdnem üres dossziét kapott. Abban pedig a szövetség megalakulását és alapszabályát rögzítő dokumentumokon kívül szinte semmi nem volt.

A Népszava is megpróbálta beszerezni a Calendula-tervet. Noha a Simonka gründolta szövetségnek van szép, látványos honlapja, a terv ott nem található meg. Megkeresték a Dél-Békés Jövőéért Szövetséget, ahol közölték, „elnöki engedély”, vagyis Simonka György hozzájárulása kell a terv elküldéséhez. A dokumentumot majdnem egy hónap után sem kapták meg. A szövetség egyik tagja Medgyesegyháza. A település polgármestere, Nagy Béla érdeklődésre többször megerősítette, a terv létezik, és ígéretet tett arra, hogy elküldi a Népszava számára, ám ezt akkoriban közel négy hét alatt sem tette meg. 

Pedig Dr. Nagy Béla György szakavatott a Calendula tervben, hiszen 2016-ban eképpen nyilatkozott róla "A fiatalokat szeretnénk megszólítani, és olyan jövőt biztosítani számukra, ami az ő igényeiknek megfelel. Ehhez tudnunk kell, mit tartanak értéknek, mi áll a jövőképükben. A Calendula Terv keretében komoly munkát végez több száz szakember, hogy a térség hatékony érdekképviselete segítségével, a szövetségi elnök, Simonka György közreműködésével egy olyan térségfejlesztési koncepció valósuljon meg, amely biztos alapot jelent a jövő generációjának. Hosszú út, kemény munka áll még előttünk, de mindezt összefogással, együtt gondolkodással megvalósíthatjuk, hiszen a hátrányos helyzetű Dél-Békésnek is jár a fejlődés " 



További hét olyan polgármestert kerestek meg, akinek települése tagja a szövetségnek. Volt, aki azt mondta: „Még soha nem fogtam a kezemben a tervet, keresse a szövetséget!” Másutt kitérő választ kaptunk, sok helyen pedig nem érték el a polgármestert miután a titkárságon jeleztük, hogy a Calendula-tervről kérdeznénk.

A szövetségből kimaradó egyik térségi település polgármestere – névtelenséget kérve – annyit mondott: túl sokba került volna a tagság, a pénzért ráadásul nem kaptak volna semmit, ezért még testületi határozat is született arról, hogy nem lépnek be Simonka szövetségébe. Noha a szövetségtől és annak megkeresett tagjaitól nem kapták meg a szakmai anyagot, nem hivatalos úton eljutott hozzájuk egy majd 130 oldalas szöveg, amely a Calendula-terv címet viselte. Egy szakembert kértek meg arra, hogy mondjon véleményt erről – ez alapján pedig korántsem meglepő, hogy a szövetség és annak tagjai nem büszkélkedtek vele. – Formai szempontból megfelel a komplex térségfejlesztési programokkal szemben támasztott követelményeknek, tartalmilag azonban kívánságlistának és ujjgyakorlatnak tűnik. A benne szereplő költségelemek megnevezése láthatóan elnagyolt, hasraütésszerű – foglalta össze álláspontját a szövegről Velkey Gábor szociológus, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának békéscsabai munkatársa. Gondnak látja, hogy adatokkal és tényekkel felületesen alátámasztott a program, amelyben sok a szakmai általánosság. – Ez így nehezen nevezhető valódi térségfejlesztési programnak, a benne foglaltak alapján kijelenthető, hogy a Dél-Békés helyzetén érdemben nem tudna változtatni, javítani valamelyest igen – fogalmazott Velkey Gábor, és hozzátette: – Láthatóan a forrásszerzés szempontjából gondolták végig a készítői, hogy milyen uniós fejlesztési alapokból mekkora összegek volnának lehívhatóak. Ebből a szempontból inkább ötletgyűjteménynek nevezhető, de Dél-Békés felzárkóztatásának reális tervének semmiképp.

Eddig tízmilliókba került a semmi!!!

Információ szerint a kisebb falvaknak havonta 20 ezer forint tagsági díjat kellett fizetniük, a nagyobb településeknek pedig havi 50 ezer forint körüli összeget. Noha ez első hallásra nem tűnik soknak, volt olyan kistelepülés, ahol azt mondták: a havi 20 ezer forintnak is megvan a helye manapság. Ráadásul együtt a sok kis tagdíj is számíthatott: mivel 31 tagja van a szövetségnek, összességében így is évi több milliós bevételre tett szert a szövetség, 2016 óta pedig tízmilliós nagyságrendről van szól.

Miközben Dél-Békés munkahely-teremtő és lakosságmegtartó képessége évről-évre csökken a tervezés nem áll meg, hiszen hamarosan jön a Calendula terv 2. 

A Népszava irása nyomán,

Szabad Dél-Békés



Megjegyzések